Autós kiruccanást terveztünk. Sokáig böngésztem a netet, hogy megfelelő úticélt találjak, olyat ami mind a három lányunknak (értsd a kiskamasznak is) tetszeni fog, mert bizony ez egyre nehezebb feladat..
Végül Szarvasra szavaztunk, mert ott van ugye az Arborétum, ami mondjuk kevésbé hozza lázba a kiskorúakat, ám a mellette elterülő Mini Magyarország makettpark annál inkább. A harmadik program pedig véletlenül jött velünk szembe, de megkoronázta a napunkat.
Mesebeli, faragott fa kapun át lehet belépni az Arborétumbaés itt lehet megváltani a jegyeket. Kaptunk térképet és remekül megszerkeszettt információs anyagot. Ottlétünkkor már javában dolgoztak a park téli álomból való felébresztésén az ott dolgozók. Nyírták a füvet, gaztalanítottak így nem csoda, hogy az egész gondozott és szép arcát mutatta. Kis ösvényeken lehet eljutni a történelmi Magyarország építészeti remekeihez ahol aztán egy információs tábla 3 nyelven összefoglalja a legfontosabb tudnivalókatés az épülethez tartozó érdekességeket. Bizonyos épületeknél egy gomb megnyomásával az épülethez kapcsolódó hangeffektusokat is kelthetünk. A Jáki templomnál gregorián ének csendül fel, az Operaházból a Háry János dallama hallatszik, az Esztergomi Bazilikánál Mindszenthy bíboros beszéde hangzik el, hogy csak pár példát említsek. A táblán persze ezt is elmagyarázzák ahogyan azt is megmutatják, hogy milyen arányban kicsinyítették le az adott épületet. Bárki is szerkesztette, írta a szöveget nagyon szép munkát végzett. Gyerekbarát, közérthető, pont megfelelő hosszúságú és kellően informatív.
Gombnyomással indítható el a kisvonat is, ami még élethűbbé teszi az makettvárost és nem bánnánk, ha saját magunkat is legyárthatnánk méretarányosan miniben és leülhetnénk a tündéri vasútállomás padjára.
A történelmi Magyarország vagy ha jobban tetszik nagy-Magyarországépületeit is jobban megismerhetjük anélkül, hogy átlépnénk a határt. Jó alkalom kiválasztani a következő úticélt. Például nagy kedvünk lenne megnézni a Felvidéken Árva várát vagy a Lőcsei Városházát megcsodálni igazi nagy pompájában.
Ott van Déva vára, az igazi Vajdahunyad vár, de megtaláltuk a Segesvári tornyot is.
És itt a lehetőség, hogy a gyerekeknek meséljünk arról hogyan lehetséges, hogy a környező országokban ennyi magyar él, mitől lett ilyen kicsiny az országunk és hogy kerültek a magyar építészeti remekek a határon túlra, hogy milyen ostoba háború kellett mindehhez és még ami eszünkbe jut.
A történelmi Magyarország közepén, Szarvason voltunk. Szinte kötelező mesélni a szlovákiai és erdélyi magyarokról, meg persze az ott lévő várakról és más szépséges épületekről amelyek egyetlen tollvonással lettek Magyarországon kívüliek.
A parkot többször is körbesétáltuk már csak azért is, mert kitaláltam, hogy a végén valami jelképes ajándékért kvízt rendezek a lányoknak, ezzel is ösztönözve őket az új információk beszippantására.
A kijáratnál mindenki elmondta melyik 3 épület tetszett a legjobban és persze indoklást is kellett adni. Ez az értékelés is amolyan hagyomány minálunk.
Mivel kombinált jegyet váltottunk, az Arborétumban is tettünk egy nagy sétát. A tavasz már ébresztgette a bokrokat, fákat. Itt-ott már kivirágzott egyik-másik így nagyon szép arcát mutatta. A mammutfenyőt kerestük meg legelőször, aztán a kikötőhöz gyalogoltunk el, ahol májustól fel lehet szállni egy Holt- Körös menti hajókázásra. Pepi gróf (ez a beceneve Bolza Józsefnek, aki a az arborétumot alapította) igazán szép munkát végzett, ahová ha közelebb lenne, minden évszakban elugranék egy nagy sétára.
A kijáratnál peckesen sétafikáló pávák búcsúztattak bennünket, ám előtte még az Arborétum kertészetében vettünk egy kecskerágót, amit azóta el is ültettünk a kertünkben található egyetlen szabad területre, hogy ha majd ránézünk emlékezzünk erre a kirándulásra.
Egy gyors ebéddel pihentük ki a fáradalmakat, majd újult erővel egy közeli kalandparkba szerettünk volna eljutni, de mint megtudtuk, a Szarvason lévő kalandpark teljesen bizonytalan nyitvatartással üzemel vagyis inkább nem üzemel. Ugyanez a kedves szállodai recepciós úr ajánlotta figyelmünkbe a Körösvölgyi Állatparkot, ahol az Anna-ligeti tanösvény mentén másfél km-es szakaszon a Nemzeti Parkra jellemző állatvilág egyedeit lehet megnézni. Valóban kár lett volna kihagyni! A lányok megállapították, hogy nagyon takaros kifutójuk van az állatoknak vagyis jó dolguk lehet. Láttunk nyestkutyát, borzot, dámszarvast, mosómedvét, nyusztot (nem ugyanaz, mint a nyest vagy a nyuszi) és vizi madarakat is. Amikor a tőkésrécékhez értünk ahol az előre megvásárolt eledellel etettük a liliket, barátrécét és a nyári ludat. A 300 éves kocsányos tölgy előtt fejet hajtottunk még főleg, hogy mostanában divat mindenféle projekt miatt kivágni az egyébként egészséges fákat.
A séta után az épületben is megnéztük a kiállítást, majd újra kvíz következett ám most helyettem egy számítógép tette fel a kérdéseket. Remek ötlet.
Jó időben lehet biciklit vagy kenut bérelni, most épül egy extra különleges játszótér isígy biztosak vagyunk abban, hogy visszatérünk ide és élni fogunk a lehetőséggel.
Így viszont, hogy csak egy napra ugrottunk el Szarvasra, már csak egy sütizésre futotta az időnkből, ám véletlenül megint megtaláltuk a város legjobbikát, az Ildikó cukrászdát. Nos, ha Szarvason jártok ez is kihagyhatatlan. 3 program Szarvason egy nap alatt.
Frankó Ágnes tollából
a Gipszkorszak Játszóház tulajdonosa
a Hanna és az Ikrek követendő lábnyomai blog írója
(A cikk és a fotók kizárólag az író, azaz Frankó Ágnes tulajdonát képezik, tovább közölni csak az író engedélyével lehetséges!)